Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-09 / 79. szám

2 DÉL.M A C> Y A R O RS '•'. A' • 1H31 április 9. Fegyenclázadás Auszíria legnagyobb fegyintézetében (Budapesti tudósítónk tcl'fonfclentése.) Bécsből jelentik: A felsflausztriai garsteni fegyházban nagyszabású fegyenclázadás játszódott le. 370'fegyenc a rossz élelmezés miatt megtagadta a munkát, felverte az épületet, szétverte az ajtókat, ablakokat, munkapadokat. A' viharos lázadás két napig tartott, mig Bécsből erősités nem érkezett. A feggórök a segéd csapatokkal leverték a lázadókat és a lázadás 40 vezetőjét magáneellákba záriák. A nyugalom csak szerdán délután állott helyre. A kereskedelmi tárca vitájával megkezdték a költségvetés tárgyalását „A kormánynak gondoskodni kell a racionalizálás kflvelxezlében munka nélkül maradi emberek elhelyezkedéséről" — A kereskedelmi szerződések, a rádió és a tarifapolitika ügye a képviselőház pénzügyi bizottsága előli Budapest, április 8. Ma délelőtt kezdte meg a képviselőház pénzügyi bizottsága a költségvetés tárgyalisát Elsőnek • kereskedelmi tárcát vették M. Ax előadó ismertette a kormány útépítési programját Eddig az állami utakból mintegy 300 kilométer, az összekötő utakból 250 kilométer és a bekapcsoló utakból 650 kilométer ut épitíse fejeződött be, illetve van folyamatban. Ezután a rádióberuházási tervet ismertette. Nagy érdekeink fűződnek ahoz, hogy rftvldhulláani rádióállomást állítsunk fel és reluls-áüoniasokat építsünk Tervbe vették egy 150 kllowattos leadóállomás építését Csepelen. Ez mintegy 2.5 millió pengőbe fog kerülni, amit a Rádió és Telefonhírmondó vállalt magár*. Az Államvasutaknál nem olyan kedvező a kép, mint a postánál. Ennek egyik oka, hogy a vasutak személyzeti és tehertarifája a háboruelőttl nívón mozog. Hozzájárul »hez az is. hogy a Máv. messzemenő kedvezményeket kénytelen adni gazdaságpolitikai okokból, ami 49 millió pengő bevételcsökkenést jelent. Beok Lajos szólalt fel először. Magyarország Jövendő gnzdasági helyzete — mondotta — azon fordul meg, sfkerill-r olyan kereskedelmi össze kftltetéseket kötni a körülöltünk fekvő államokkal, •melyek mezőgazdasági feleslegeink elhelyezésit biztosítják anélkül, hogy nngy áldozatokkal szépen kifejlesztett iparunk éli tere jét elvágnánk. A német—osztrák vámunió kérdésében mi nyugodtan várhatjuk a további fejleményeket, mert ha létrejön a vámunió, ugy ipari exportjuk elsősorban kelet felé irányulna és ez nélkülünk, rajtunk keresztül nehezen losz megvalósítható. Sokkal nehezebb a helyzetünk a küszöbön álló Osztrák— olasa és esetlege* német kereskedelmi megáll apod.<*ajiik felé Ausztria ugy látszik még az eddig odairánynló mezőgazdasági exportunkat sem akarja garantálni. Nekünk minden eshetőségre biztositanunk kell magunkat és ha azt a biztosítékot nem kapjuk meg a német államoknál, keresnünk k«li Csehországban. Farkas Elemér a papirkérdéssel foglalkozott. Véleménye szerint a magyar gyárak semmivel sem termelik drágábban a papirt, mint más gyárak, nem kell tehát vámemeléssel segítségükre lenni. A drága papirossal kulturát terjeszteni nem lehet A kultúrfölény megóvására olcsó papirt kell biztosítani. Temesváry Imre szerint a régi sérelmek megoldását igéri a miniszter és törvényjavaslattal kivánja a közmunkaváltság terheit mérsékelni, a kisipart részesíteni kivánja a közszállitásokban és a kisipart ugy óhajtja megszervezni, hogy a kisiparosok a kölcsönhöz tényleg hozzá is Juthassanak Kérte az algvöl hid mielőbbi megépítését Farkas István a kormány iparpolitikájának szociális hiányosságait fejtegett. Hangoztatta, hogy • kormánynak gondoskodnia kellene arról, hogy a racionalizálás következtében munkanélkülivé váll emberek elhelyezkedhessenek. Tiltakozik a Bala-féle cipőgyár letelepedése ellen, mert az mintegy 15* ewr kisiparos egzisztenciáját veszélyezteti. Követeli, hogy a kormány akadályozza meg a cseh gyár letelepedését. Ezután a rádióval foglalkozott s hangoztatta, hogy a Rádió és Telefonhírmondó Rt. privilégiumot élvez az államtól és olyan szellemben kezeli a kormány a rádió kérdését, amely nem felel meg az általán* felfogásnak i A rádiótérsaság álljon egyetemlegesen minden társadalmi osztály szolgálatában Schandl Károly: A magyar rádió iránt a külföld a legnagyobb elismeréssel viseltetik és volt ellenséges országok is azt mondják, hogy a magyar rádió működése a legnagyobb elismerésre méltó. Szerinte minden jel arra vall, hogy elértük már a gazdasági mélypontot és most az emelkedés következik. Várnai Dániel meglepetéssel hallja, hogy a kereskedelmi tárgyalások folyamán az osztrákok 20 százalékos, az olasz-ok pedig 15 százalékos ipari exportnövekedést követelnek és hogy a magyar kormány ezen az alapon komolyan tárgyal Arra kéri a miniszteri, hogy a Máv. munkabérpolitikájdt változtassa meg Iliid János kereskedelemügyi miniszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Az általános gazdasági helyzettel foglalkozva, azt mondotta, hogy ma már Európa rájött arra, hogy a háború utáni gazdasági politika mindinkább érvényesiti a maga rossz következményeit és kiélezi a helyzetei az, hogy a világpiacon a nyers termények ára rohamosan esett. Amikor mezőgazdasági válságról beszélünk, ugyanakkor Ipari válságról is beszélhetünk. Ezek a jelenségek mind azt jelentik, hogy mindenki érzi, hogv « dolgok nincsenek rendben és mielőbb megoldást keli keresni. A magyar álláspont az, hogy legyünk elkészülve minden eshetőségre. Az agrárválság olyan probléma. amelyet az agrárállamok saját eszközeikkel megoldani nem tudnak. Magyarországot illetően a kérdésben a tárgyalások folyamatban vannak, nyilatkozni nem tud, de a legnagyobb körültekintéssel folytatja a tárgyalásokat, figyelemmel van a magyar ipar érdekeire is. Az iparetstületek reformjával és az érdekképviseleti szerv kérdésével foglalkozva, bejelentette, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat elkészült és most az egyes érdek képviseletek előtt fekszik, hogy észrevételeiket meglehessék. A miniszter ezután az útépítési politikáról beszélt. A Máv-nál 24 millió pengős beruházás van folyamatban és a beruházásokat folytatni kívánják. A tarifapolitika tekintetében azt mondották, hogy amit meg lehetett tenni a gazdasági élet érdekében, azt a kormány meglelte. Bejelentette, hogy általános larlfar«v|ziól terveznek. A telefonhálózat fejlesztés® program szerint történik és a forgalmat a díjtételek leszállításával kell fokozni. A rádió szerinte nagyon szépen teljesiti hivatását. Nem hajlandó azt pártpolitikai célokra átengedni. Visszautasítja azt. hogy a rádió pártpolitikai célok szolgálatában ál ott volna A bizottság ezután a kereskedelmi tárca költségvetését általánosságban elfogadta. A pénzügyi bizottság légközelebbi ülését holnap délelőtt tartja, amelyen a kereskedelmi tárca költségvetésének részletes tárgyalása, valamint az igazságügyi és népjóléti tárcák költségvetésének tárgyalása szerepel. Pénzhamisító műhelyt lepleztek le Pécsett (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pécsről jelentik: A nemesbéli csendőrség szerdán letartóztatta Ember Géza egykor dúsgazdag malomtulajdonost, akinek a padlásán teljesen berendezett pénzhamisító felszerelést gépeket és kohókat talállak. A nyomozás névtelen feljelenlés alapján indult meg, hogy Ember lakásán fegyvereket rejteget. Ember azt vallotta, hogy teljesen tönkrement és utolsó pénzén vette meg a hamis pénzek gyártásához szükséges gépeket Klebelsberg előadása Butianesfen az életképes vidéki mefropolisokrél „Ez alföldi egyetemektől többet várnak az egyszerű tanításnál" Budapest április 8 Az Országos Nemzeti K!«rt>ban szerdán este gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter előadást tartott az alföldi és a városf gondolatról. Előadásában ismertette a magyar városfejlesztés htstórikumát, rámutatva Budapest fejlődésének okaira. Hangoztatta azonban, hogy egy 8,709 000 lakosra apadt ország nem engrdheti meg magának annak a cent ralizáló politikának a folytatását, amelyei egy 21 milliós ország megengedhetett. Budapest fejlesztésének gondolatáról nem mondunk le — mondotta —, de ennek a fejlesztésnek nem a prolelártömegek ide csoportosításával, hanem más egészséges tényezők utján, az idegenforgalom kifejlesztésével kell megtörténnie. A kontinensnek nincs egyetlen városa, amely a milliós város kényelme mellett a héwizes fürdőknek olyan gyógyerejét egyesítené, mint Budapest A Margitsziget, Óbuda és az északra fekvő szigetek bevonásával, valamint a budai hegyek szépségeinek kellő kihasználásával lg n nagy Idegenforgalmat lehet létesíteni. Ezen a terüle'en kell a főváros fejlesztését keresni, nem pedig olyan utakon, amelyek csak ujabb vért vesznek el az amúgy is vérszegény vidéktől s amelyeknek áldozata lett Székesfehérvár, Komárom, Esztergom, Vác és Cegléd. — Az újjáépítés korának az a feladata — mondotta —, hogy életképes vidéki metropolisokat teremtsen. Melyek a városképző erők Magyarországon? Rendesen a vármegyék azok, amelyek a gazdasági táplálóterületet adják. A mi magyar megyéink azonban kicsinyek. Sokkal kedvezőbb a helyzet Ausztriában^ Németországban é« Olaszországban, ahol a provinciák nagy közigazgatási egységek. A magyar megye csekélyebb lakosságával csak közepes városokat hozhat létre. A német kis fejedelemségek és az olaszok is becsületbeli kötelességeiknek tartották, hogy tudományos akadémiát, egyetemet, muzeumot, szinházat létesítsenek. Ezek a városképző tényezők nálunk hiányzanak. Nálunk a nagyvárosképző <rőt a fcét alföldi egyetem vette át, amelyektől sokkal többet várunk az egyszerű tanításnál. Ezek az egyetemek akkor teljesítik hivatásukat, ha a tudomány eszközeit szolgálatába állítják az Alföld nngy szükségleteinek. Az Alföld kutatására Szegeden és Debrecenben megalakult az Alföld kutató Bizottság, ezekből lesz idővel az Alföldkutató tanács. — Trianonnal esak három város nyert: Miskolc, amely Kassa tápláló területét, Debrecen, amely Nagyvárad tápláló területének és Békésesabo, amely Arad tápláló területének egyrészét kapta meg. Ezzel szemben a fogyó városok egész sorát látjuk; Hódmezővásárhelyt, Makót Nagykőröst, Jászberényt, Kunszentmártont, Kalocsát, Hajdúszoboszlót, hogy csak az Alföldön maradjunk Az egyetemi városok viszont előre törtek. Szeged 123.000-ről 135.000-re, jóllehet a környékén lévő városokban visszaesés, vagy pangás látszik; Pécs, amely elvesztette megette.s országrészét, 47.000-ről 62.000-re szökött, Debrecen podig 103.000^01 117.000-re emelkedett. Felszólalásaimban és cikkeimben mindenkor refrénszerüen tért vissza az egyetemek nagy városfejlesztő hatása. Városfejlesztő energiát adnak még a középfokú tanintézetek is. — D« nemcsak • kulturális Intézményeket kel? a városi gondolat szolgálatába állítani, hanem ax esztétikát Is. Bossz várospolitikát követ az, aki abban keresi a takarékosságot, hogy a város primitív maradjon, mert akkor a város falusi nívóra sülyed. Már pedig nemcsak emberhalál van, hanem városhalál is. Hazánk meglehetősen tele van városhalottakkal. Ki keli fejleszteni a vidéki sajtót is erőteljesen, elég példát látunk erre a külföldön. Meg kell állapítani minden magyar város hivatását és egyéniségét és ennek megfelelően bízónvos nemzeti munkaelosztást létesíteni közöttük. flz albán király merényiül a bécsi esküdtszék előtt (Budapesti tudósitónk telefonjeleatése.) Bécsből jelentik: Zogu albán király merénylői ellen júniusban tartják meg az esküdtszéki főtárgyalást. A rendőrség a tárgyalásra messzemenő intézkedéseket foganatosított, nehogy megismétlődjék a prágai eset, amikor Czena bég gyilkosát a törvényszéki tárgyaláson lelőtték.